Szinten tartotta az alapkamatot a jegybank Monetáris Tanácsa

A monetáris tanács kedden nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén és a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A szigorú monetáris kondíciók tartós fennmaradása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

Az MNB szerint az elmúlt hónapban alkalmazott, bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót. Emellett a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez.

A grémium megerősítette: folyamatosan értékelik a gazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket, és az október közepén bevezetett eszközöket addig alkalmazzák, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja.

A kamatfolyosó felső szélének október közepi, 950 bázispontos emelésével az egynapos betéti gyorstender és devizacsere ügyletek szigorúbb kamatkondíciói emelik a rövid oldali kamatokat. A nem kamatérzékeny piaci folyamatok hatásait pedig a jegybank azon vállalása ellensúlyozza, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezéséhez szükséges devizalikviditási igényt.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az MNB október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszközzel jelentősen szűkítette a bankközi forintlikviditást, amelynek több mint fele jelenleg már tartósan sterilizált eszközökben van lekötve.

Az infláció a következő hónapokban a rendkívüli aszályhelyzet és a magas energiaárak begyűrűzésének eredményeként tovább emelkedhet, ugyanakkor a növekedés üteme csökken.

A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

Az infláció szeptemberben éves összevetésben 20,1, míg a maginfláció 20,7 százalék volt. Az infláció emelkedésének csaknem 85 százalékát a szabályozott árú termékek és szolgáltatások, illetve az élelmiszerek drágulása adta. A monetáris testület szerint a kormány intézkedései biztosítják az idei költségvetési cél elérését, így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken.

A folyó fizetési mérleg hiánya a magas energiaárak importnövelő hatása miatt 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik - jelezték előre. Hozzátették azt is, hogy a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek többlete növekszik, az energiaárak csökkennek, ami a mérleg gyors javulását eredményezheti.

A magyar gazdaság növekedése június eleje óta egyértelműen lassul; a hazai GDP idén 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet.

Az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet hatására tovább növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. A rendkívüli európai aszályhelyzet hatásai rövid távon várhatóan még emelik az inflációs rátákat, azonban a nyersanyagpiacokon már egyértelműen megjelentek a közelgő fordulatra utaló jelek.