Szükség lenne a baromfitermékek áremelésére

Az egyes termékpályák szereplői váltakozó sikerrel tudják elismertetni a kiskereskedelemmel az egyes termékek árában az elmúlt egy év takarmányár-emelkedését, sok termék esetében még várat magára a megegyezés, és így az áremelés is, holott szükség lenne rá – mondta az Index érdeklődésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. A KSH május havi, termelői árakkal kapcsolatos jelentése szerint a baromfifélék felvásárlási ára átlagosan 9,7 százalékkal volt magasabb 2021-ben az egy évvel korábbinál, ami 1,1 százalékponttal több az áprilisi emelkedésnél. Ezen belül a tyúkfélék árának emelkedése 3,7 százalékponttal 12,7 százalékosra gyorsult, a többi baromfiféle ára 6,9 százalékkal emelkedett tavaly májushoz képest, ami 1,4 százalékponttal mérsékeltebb az előző havinál.

Az élő állat felvásárlási árának emelkedése azonban Csorbai Attila szerint nem biztosítja az ágazat jövedelmezőségét, az integrált termékpályákon szétterülő kockázatok miatt a feldolgozói átadási árakban is szükség lenne érdemi emelésekre. A KSH szerint 2021 júniusában a baromfihús átlagosan 5,1 százalékkal került többe, mint 2020 azonos időszakában.

A takarmányhelyzet alakulásában eddig az aratás sem hozott érdemi változást, és egyelőre megjósolhatatlan, hogy a júniusi légköri aszály, majd a júliusi esőzések hogyan hatnak majd az őszi betakarítású takarmányokra, a napraforgó, a szója, de legfőképp a kukorica várható terméshozamára. A takarmánydrágulás valamennyi állattartó ágazatot megviseli, ezért érdemes lenne a kormánynak megfontolni egy, az építőiparihoz hasonló beavatkozást, még az őszi kukoricabetakarítás előtt – jegyezte meg Csorbai Attila. Szerinte a földalapú támogatást és a termelési költségek növekedését is figyelembe véve semmi nem indokol ekkora terményár-növekedést, arról nem is beszélve, hogy olykor fizikailag sem tudnak hozzájutni a saját takarmánytermő területtel nem rendelkező állattartók az új terméshez.

Az elnök szerint stratégiailag is fontos lenne, ha az állattartás takarmányellátása biztosított lenne, lévén élelmiszer-előállításról van szó. Elképzelhető lenne az akár egy évre szóló állami tartalékalap létrehozása is.