Tanácsi állásfoglalás a biodiverzitási stratégiáról

Az uniós biodiverzitási stratégia leszögezi, hogy fokozni kell a biológiai sokféleség csökkenését és a természeti környezet romlását előidéző közvetlen és közvetett tényezők kezelésére irányuló erőfeszítéseket.

Az uniós tagállamokat tömörítő tanács hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség és az egészséges, jól működő ökoszisztémák védelme, fenntartása és helyreállítása hozzájárul az ellenállóképesség fokozásához, valamint az új betegségek megjelenésének és terjedésének megelőzéséhez.

Hangsúlyozta, hogy a célkitűzéseket sürgősen és maradéktalanul érvényesíteni kell más ágazatokban, így például a mezőgazdaságban, a halászatban és az erdőgazdálkodásban is, és gondoskodni kell arról, hogy e területeken összehangolt legyen az uniós intézkedések végrehajtása.

A tanács üdvözölte azt a célkitűzést, hogy létrejöjjön a védett területek uniós hálózata, valamint hogy az Európai Unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százaléka védett legyen. Kiemelték, ez olyan célkitűzés, amelyet a tagállamoknak közösen, a nemzeti körülményeket figyelembe véve kell elérniük. Ennek a hálózatnak a Natura 2000 hálózaton kell létrejönnie, és a hálózat kiegészítéseképpen a tagállamoknak további területeket kell védetté nyilvánítaniuk.

Kijelentették, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre szánt, az uniós költségvetés és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap főösszegeinek 30 százalékában megállapított kiadások jelentős részét a biológiai sokféleségre, és az azt előmozdító megoldásokra kell fordítani.

A tanács továbbá részleges megállapodásra jutott az uniós bizottság által javasolt európai klímarendeletre vonatkozó megközelítésről. A javaslat arra irányul, hogy jogszabályban rögzítse azt az uniós célkitűzést, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.

Az álláspont részleges, abban ugyanis a tagállamok egyetértésének hiánya miatt még nincs meghatározva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérni kívánt célérték. A tagállamok ezért arra kérték az Európai Bizottságot, hogy a 2015-ös, éghajlat-politikai fellépésről szóló párizsi megállapodás első értékelését követően javasoljon egy 2040-re teljesíteni várt köztes célt. Ez azt biztosítaná, hogy az elkövetkező években az EU továbbra is jó úton haladjon klímasemlegességi célkitűzésének elérésében.