Tárgyalnak a 2021-2027-es agrárpolitika részletszabályairól

Nagy István szerint a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdálkodók jövője szempontjából sorsdöntőnek bizonyulhat a brüsszeli tanácsülés, amelynek kiemelt témája a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-2027 közötti szabályozási keretének elfogadása. Eldőlhet, hogy a kétéves, átmeneti időszakot követően milyen feltételekkel kaphatják meg a magyar gazdák az őket megillető agrártámogatásokat a következő időszakban. A 2021-2027-es költségvetési keret már ismert, most a szakpolitikai részletszabályokról születnek döntések.

Az agrárminiszer közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kijelentette: Magyarország álláspontja szerint a kisebb területen gazdálkodó, így védtelenebb termelőknek is megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük, hiszen "ők formálják a magyar vidéket". "Kiállunk az állattenyésztő gazdaságok, a zöldséget és gyümölcsöt termelő kertészek, valamint a fehérjenövényeket termelő gazdálkodók támogatásainak megőrzése mellett is. Számukra a mindennapi megélhetésről van szó" - fogalmazott.

A leghevesebb vita a környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítani tervezett források tartalmi kérdéseiről zajlik, amely - szavai szerint - közvetlenül érinti a termelők mindennapjait. Magyarország célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképeség és a klímavédelem szempontjai között. Magyarország olyan támogatási rendszerért harcol, amely a termelők ösztönzésével, nem büntetésével segíti a fentarthatósági szempontokat. A területalapú kifizetéseknek továbbra is biztosítaniuk kell a gazdák jövedelembiztonságát. A vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházásoknak pedig a versenyképességet kell szolgálniuk.