Tartósan egyensúlyi állapotba kerülhet a mezőgazdaság a szakértői vélemények szerint

Hollósi Dávid, a hitelintézet agrár- és élelmiszeripari üzletágának vezetője a termelői visszajelzések alapján úgy látja, hogy a mezőgazdaság tartósan egyensúlyi állapot közelébe került Magyarországon, és beruházásai összértéke a következő években nagyobb lesz, mint a magyar gazdaság más területein. A szántóföldi növénytermesztésnek a felvásárlási árak emelkedése is kedvez, és bár jelentős változás ebben már nem várható, a mostani árszint stabil nyereséget biztosít nekik.

A betakarítás 2024-ben jól alakult, az élénk keresletnek köszönhetően a gabonatermelők jelentős tőkére tettek szert, így most nem kell a hatékony termeléshez szükséges alapanyagokon takarékoskodniuk - mondta a szakértő, egyúttal üdvözölte, hogy az aszály hatására kukoricáról elkezdtek átváltani a szárazságtűrőbb napraforgóra.

Hollósi Dávid szerint az állattartók kilátásait most kissé rontják az állományokat fenyegető járványok, valamint a takarmányárak emelkedése, eközben például a tejtermelők rekordárakat kapnak, és jelentős keresletre számíthatnak a nemzetközi piacon.

A pályázati támogatásokból szintén jelentős mértékben részesedhetnek az állattartók, és szükség is lenne fejlesztésekre, hiszen a magyar agrárium évi 4 ezer milliárd forintos kibocsátásának a felét még mindig a szántóföldi növények adják. Bár a kiváló minőségű gabona piacképes, a magyar agrárium "nem ragadhat bele" a szántóföldi növénytermesztésbe.

Számításaik alapján a hatékonyságjavító beruházások hamar, akár 5 éven belül megtérülhetnek. A termelés drágulására nincs is más válasz, mint a fejlesztés, a költségek ugyanis csökkenni biztos nem fognak.

A piac változékonyságát és a kockázatokat persze a hatékonyság sem mérsékeli, de a pályázói érdeklődésből már most látszik, hogy a vidékfejlesztési források korszerűbb termelést, a jobb minőségű termékek előállítását fogják segíteni. Hollósi Dávid a hitelkamatok csökkenésére sem számít, ilyen körülmények között a kamattámogatott lehetőségek felértékelődnek.

Héjja Csaba stratégiai elemző hosszabb távon arra számít, hogy a nemzetközi élelmiszerpiac jövőjét a vám- és kereskedelempolitika jelentős mértékben befolyásolhatja, a termelőknek pedig gyorsan kell alkalmazkodniuk a változásokhoz. Az EU agrárkibocsátása aligha fog már jelentős mértékben nőni, de a súlypontja a nagy nyugati termelőktől fokozatosan áttevődhet a keleti tagállamokhoz, főképp az állattenyésztésben.

A változásnak azonban ára is van, hiszen ezzel az energia- és alapanyagigény erősödik, az állattartók támogatása ezért is fontos a következő időszakban - emelte ki az elemző. Szerine a belföldi élelmiszeripar túljutott a mélyponton, de Magyarországot nyitott gazdaságú államként mindig fokozottan érintik a külső hatások. Az agrárexport ugyanakkor nagy ugrás előtt állhat, ha a mostani finanszírozási ciklus majdnem 3 ezer milliárd forint összértékű fejlesztési keretét jól hasznosítják a termelők és az élelmiszergyártók.