Tavaly június óta nem változtatott az irányadó eurókamatok szintjén az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank előző, februári kamatdöntő ülésén sem változtatott a három irányadó eurókamat szintjén, ugyancsak a piaci várakozásokkal összhangban. Legutóbb tavaly júniusban, 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamatot az EKB.

Az Európai Központi Bank a mostani döntés indoklásában kiemelte: eltökélt szándéka annak biztosítása, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célján stabilizálódjon. A közel-keleti háború a kilátásokat jelentősen elbizonytalanította, felfelé irányuló inflációs kockázatot, a gazdasági növekedésben pedig lefelé irányuló kockázatot létrehozva. A háborúnak a magasabb energiaárak közvetítésével lényeges kihatása lesz a közeljövőben tapasztalható inflációra. A középtávon várható következmények egyrészt a konfliktus intenzitásától és időtartamától függenek, másrészt attól, hogy az energiaárak hogyan érintik a fogyasztói árakat és a gazdaságot.

A kormányzótanács jó pozícióban van ahhoz, hogy megtalálja az utat a bizonytalan környezetben. A legutóbbi negyedévek folyamán az infláció a 2 százalékos középtávú célunk körül tartózkodott, a hosszabb távú inflációs várakozások jól le voltak horgonyozva, a gazdaság pedig reziliensnek mutatkozott. Az elkövetkező időszakban beérkező információk segítenek a Kormányzótanácsnak annak megítélésében, hogy a háború hogyan befolyásolja az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat. A tanács szorosan nyomon követi a helyzet alakulását, és az adatokon alapuló megközelítés segítségével helyesen meg tudja majd szabni a szükséges monetáris politikai lépéseket.

Az EKB új szakértői prognózisába kivételesen egészen március 11-ig, a szokásosnál későbbi zárónapig figyelembe veszik a kapott információkat. Az alapprognózis szerint 2026-ban átlagosan 2,6 százalékos, 2027-ben 2,0 százalékos, 2028-ban pedig 2,1 százalékos infláció várható.

Az EKB szakértői az inflációt a decemberi prognózissal összehasonlítva felfelé módosították, különösen 2026 tekintetében. Ennek oka, hogy a Közel-Keleten folyó háború miatt magasabbak lesznek az energiaárak. Az energia- és élelmiszerárak nélkül vett infláció tekintetében a szakértők 2026-ban átlagosan 2,3 százalékos, 2027-ben 2,2 százalékos, 2028-ban pedig 2,1 százalékos ütemeket jósolnak. Ez is meghaladja a decemberi prognózisban jelzett pályát elsősorban azért, mert a magasabb energiaárak átgyűrűznek az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációba.

A szakértők 2026-ban 0,9 százalékos, 2027-ben 1,3 százalékos, 2028-ban pedig 1,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak. Ez különösen 2026 tekintetében lefelé való korrekciót jelent, ami annak a hatásnak tudható be, amelyet a háború az alapanyag-árakra, a reáljövedelmekre és a bizalomra világszerte gyakorol. Ugyanakkor az alacsony munkanélküliség, a magánszektor szilárd mérlegei, valamint a védelmi és infrastrukturális állami kiadások várhatóan tovább támogatják a növekedést.

Összhangban azzal, hogy a kormányzótanács a monetáris politikai stratégiájával vállalja a kockázatok és a bizonytalanság döntéshozatalba való beépítését, a szakértők alternatív, illusztratív forgatókönyvek mellett is felmérték, hogy a közel-keleti háború hogyan befolyásolhatja a gazdasági növekedést és az inflációt. Ezeket a forgatókönyveket a szakértői prognózissal együtt közzéteszik az EKB honlapján. A forgatókönyv-elemzésből kiderül, hogy az olaj- és gázellátás elhúzódó fennakadása következtében az infláció az alapprognózis fölött, a növekedés pedig az alatt lenne. A középtávon az inflációt érintő következmények döntően az erősebb, elhúzódóbb energiasokk áttételes és másodkörös hatásainak nagyságrendjétől függenek.