Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat: közzétették az uniós felmérés eredményeit

Az agrárpiaci szereplők tapasztalatai szerint a kereskedők a szerződések egyoldalú módosítását, a határidőn túli fizetést, illetve a romlandó termékekre vonatkozó megrendelések utolsó pillanatban történő lemondását alkalmazzák. További problémák az olyan promóciós, marketing és reklámozási tevékenységekből fakadnak, amelyekre a vevő bizonyos szolgáltatásokat kínál a szállítónak, hogy a termékét népszerűsítése, de elvárja, hogy a szállító hozzájáruljon a költségekhez. A felmérés eredményei alapján egyértelműen látszik az uniós irányelvben foglalt követelmények betartatásának szükségessége – áll az agrárkamara közleményében.

Az Európai Parlament és a Tanács 2019. április 17-én elfogadta az (EU) 2019/633 irányelvet a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban az üzleti vállalkozások közötti kapcsolatokban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról. A tagállamok által az irányelvvel összefüggésben hozott intézkedések hatékonyságának értékelése érdekében a Bizottság éves felméréseket fog végezni, kezdve ezzel az alapkérdőívvel, amelynek célja az új nemzeti intézkedések végrehajtása előtti helyzet megismerése.

A Közös Kutatóközpont (JRC) és az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatósága által készített felmérés valamennyi tagállamra kiterjedt, és az irányelv hatálya alá tartozó beszállítókat célozza meg a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátás különböző szakaszaiban. A felmérés eredményei itt érhetőek el angol nyelven. A magyar érdekeltek által beküldött válaszok összegzését tartalmazó táblázatok itt érhetők el.

A bizottság felmérésében több mint 3300 magyar agrár-élelmiszeripari vállalkozás vett részt. A válaszadók többsége (90 százalék) mezőgazdasági termelő, forgalmuk 100 000 eurónál kevesebb. Szakágazati bontás szerint a válaszadók közel fele gabonafélékkel, további jelentős része pedig a zöldség-gyümölcs szektorban tevékenykedik.

A felmérés kitért az irányelvvel kapcsolatos ismeretekre. A válaszok alapján megállapítható, hogy a kisebb piaci szereplők nem rendelkeznek kellő tapasztalattal az uniós irányelv követelményeiről, továbbá a hatályos jogszabályok nyújtotta védelemről. Tapasztalataik alapján a tisztességtelen gyakorlatot folytatók elsősorban a nagykereskedők, alapanyag kereskedők, kiskereskedelmi láncok, az elsődleges feldolgozók és a termelői szervezetek.

A kérdőív a tisztességtelen gyakorlatokból fakadó problémák kezelésére is kitér, így például kiderült, hogy a magyar beszállítók elsősorban közvetlenül a tisztességtelen gyakorlatot folytató vevőikkel próbálják rendezni a fennálló helyzetet, illetve ritkább esetekben érdekképviseleti vagy magán vitarendezési szervezeteken keresztül. Arra a kérdésre, hogy esetlegesen miért nem kezdeményezik az ilyen gyakorlatok kezelését, a válaszadók többsége (kb. 70 %) azt nyilatkozta, hogy nem biztos abban, hogy melyik hatósághoz kell fordulni. Emellett többen jelölték, hogy a problémát amiatt nem kezelik, mert félnek a vevő valamilyen megtorló intézkedésétől.

Magyarországon már több mint tíz éve törvényben is szerepel a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma, szabályozva a kereskedelmi gyakorlatokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében azért, hogy a beszállítók és a kereskedelmi csoportok között kiegyensúlyozott alkupozíciót biztosítson, etikus üzleti magatartási normák érvényesüljenek. Bár a hazai szabályozás (2009. évi XCV. törvény) szinte teljes mértékben megfelel a tisztességtelen piaci magatartásról szóló irányelvnek (sőt, bizonyos esetekben szigorúbb is) - mégsem sikerült megoldani az ilyen jellegű problémákat. A meglévő jogszabályt még idén májusig olyan módon fogják módosítani, hogy az megfeleljen a 2019-ben elfogadott uniós irányelvben foglaltaknak.