Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok: összefoglaló az idei felmérésekről

Az Európai Unió 2017-ben kezdeményezett nyilvános konzultációja rámutatott, hogy a válaszadók nem csak elismerik a tisztességtelen piaci gyakorlatok létezését, hanem az uniós szintű jogi szabályozást is szükségesnek tartják az ilyen gyakorlatok kezelése és megakadályozása érdekében. Az Európai Bizottság 2018 áprilisában javaslatot tett az irányelvre, a Tanács és az Európai Parlament megállapodását követően 2019. április 10-én hivatalosan is elfogadták a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelvet (2019/633 EU irányelv).

A tagállamok két évet kaptak arra, hogy a szabályokat átültessék a nemzeti szabályozási környezetbe. Az UTP-irányelv a bizottság tágabb irányítási programjának szerves részét képezi, hogy ellensúlyozza a tisztességtelen és nem hatékony verseny előfordulását.

Az uniós szintű fellépés az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek alapszintű védelmét biztosítja szerte az Európai Unióban, a szabályok harmonizálása mellett elsősorban az érvényre juttatásukra vonatkozó közös előírások bevezetése és a végrehajtás terén tett erőfeszítések összehangolása révén – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az UTP-irányelv a tisztességtelen gyakorlatok között megkülönbözteti a szigorú megítélés és szankció alá tartozó 10 „fekete” és az enyhébb megítélés alá tartozó 6 „szürke” gyakorlatot.

Az irányelvnek a tagállami szabályozásba átültetett változatának hatása és hatékonysága felmérése érdekében a bizottság előírta a tagállamok részére az évenkénti felmérést.  A 2022-es felmérésben a hazai ágazatok számos vállalkozása szolgált adatokkal a bizottság részére, e felmérés magyar nyelvű összefoglalóját ide kattintva, a teljes felmérés eredményei pedig ide kattintva tekinthetők meg.