Tíz indikátort kell meghatározni a baromfiállományok jólétének mérésére

A húscsibékre vonatkozó állatjóléti direktívát bevezették az Európai Unióban, ezért az egyes tagországoknak az állatjóléti előírásokat a gyakorlatban alkalmazniuk kell, de a jövőben a követelmények további pontosítása és egységesítése várható. Az egyes tagállamoknak tíz indikátort kell meghatározniuk, amely méri a baromfiállományoki jólétét. Ezeket az indikátorokat az EU-nak egységesítenie kell, ezért október végéig tanulmány készül a tenyésztési háttérről, annak szerepéről az állatjóléti kérdésekben. Az Európai Bizottság e kérdéskörben két megállapodást dolgoz ki 2012-ben.

Ma a legvitatottabb kérdések közé a napos állatok, illetve a gigant pulykák szállítása tartozik. Így például nem dőlt el, hogy a fel- és a lepakolás beletartozik-e a szállítási időbe, illetve négy órán túli szállítás esetén az állatoknak mesterséges szellőztetést kell-e biztosítani.

Az állategészségügyi témák között kiemelt szereppel bír az antibiotikumok használata, illetve a rezisztencia kérdése - állapította meg az AVEC közgyűlése. A jövőben fontos lesz a felelősségteljes antibiotikum használat, amely a szükséges és minimális mennyiséget jelenti. Ennek konkrét szintjeit az európai piacon vizsgálatokkal harmonizálják majd. Fontos kihívás lesz a széles spektrumú b-lactamátok felhasználása is.

Az AVEC közgyűlése áttekintette a baromfiágazat higiéniai szabályozását, azon belül is a különböző nomenklatúrákat, hiszen azok egységesítésre szorulnak. A szervezet meghatározta a "friss", "fagyasztott" fogalmakat, pontosította a "hústermékek", "húskészítmények", "hús alapú készítmények" fogalomkörét. Javaslatot tett a húsvizsgálatok kockázatelemzésen alapuló mintavételére, illetve kezdeményezte, hogy a feldolgozott állati fehérjéket a takarmányozásba "vezessék vissza".

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) munkacsoportot hozott létre a különböző állati termékek összetett környezetterhelésének vizsgálatára. Az elkészített tanulmány kimutatta, hogy az állati termékek közül - kedvező mutatóival - az intenzív tojástermelés áll az első helyen, a másodikon pedig a baromfihús szerepel. Bizonyos halfajok esetében szintén jó eredményt tapasztaltak (tylapia), ugyanakkor részben a fogyasztásban betöltött szerepük, részben a vizsgálati metódus nem tett lehetővé egzakt összehasonlítást más gazdasági haszonállatokhoz képest.

Korábbi becsült értékeit a FAO most konkrét esettanulmánnyal (broiler) is kiegészítette, amely francia broilerhizlalók eredményeit vette alapul. A legkedvezőbb gázkibocsátást a tojás-, majd azt követően a baromfi- (broiler) ágazat adta. Így az emberiség fehérjeigényének jövőbeni ellátásához - e szempontokat is figyelembe véve - a baromfitermékek képesek a legjobban megfelelni - állapította meg a FAO.