Tizenhatféle zsebszerződéssel jutnak a hazai termőföldek külföldi kézbe
2011. október 3., 15:14
Tizenhatféle zsebszerződés fordul elő a hazai földpiacon, és ma már mintegy egymillió hektárnyi terület van külföldiek kezében - állítja a Győr-Moson-Sopron megyei agrárkamara. Emiatt évente 40-50 milliárd forintnyi támogatás "távozik" az országból. Szakértők szerint továbbra is hiányoznak az életképes középüzemek, és nincs meg a megfelelő üzemszabályozás sem.
Duális jellegű a magyarországi földbirtokszerkezet, amelyet kevés nagygazdaság és sok kicsi - gyakran az életképesség határán mozgó - vállalkozás jellemez - fejtette ki Alvincz József, a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai főtanácsadója a 75. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár (OMÉK) birtokpolitikai fórumán. Ebből az is következik, hogy hiányoznak az úgynevezett középüzemek. Olyan életképes gazdaságokra van szükség, amelyek javítják a foglalkoztatottságot is - emelte ki Alvincz József.
A főtanácsadó másik súlyos, megoldandó problémának nevezte, hogy a hazai földpiacon nagy a szétaprózottság, sok esetben külön-külön, egymástól távol helyezkednek el egy-egy tulajdonos parcellái. Véleménye szerint feltétlenül szükség van birtokrendezésre, ennek lehetséges módozatait szakmai csoport dolgozza ki.
Kurucz Mihály, az ELTE docense a fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvető kérdéseket kell megválaszolni. Így például azt, miként szabályozzuk a földet, hová rendeljük a földtulajdont és a földhasználatot, elvesszük-e a földhasználatot azoktól, akik nem tartják be a természet megőrzési, környezeti feltételeket, mit teszünk az állami szuverenitás megvédéséért, vagy meg tudja-e akadályozni - és hogyan - a magyar állam az ellenséges földvásárlásokat? A szakértő hangsúlyozta, hogy mindezek megválaszolására sürget az idő, mert 2014-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma.
Az ELTE docensének meggyőződése, hogy a legfőbb rendezőelvnek az üzemszabályozást kell tekinteni. Nem lehet csak a helyben lakás a legfontosabb szempont a földhöz jutásnál, mert helyben lakó spekulánsok is léteznek. Azt kell megvizsgálni, hogy rendelkezik-e a gazdálkodó megfelelő felszereléssel, szaktudással az igényelt területhez. A szakértő azt is kiemelte, hogy egyszerre van szükség a földforgalmi törvény, az üzemszabályozási törvény és a családi gazdaságokról szóló jogszabály megalkotására, majd életbe léptetésére.
Roszík Péter a Győr- Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke elmondta, hogy 16 típusú zsebszerződést ismernek, és tudomásuk szerint Magyarországon már 600 ezer hektár terület osztrák gazdák tulajdonában van. Az összes külföldi érdekeltség kezében pedig közel 1 millió hektár. Ezzel mintegy 40-50 milliárd forintnyi támogatás "megy ki" évente az országból- fogalmazott Roszík Péter.