Tojás világnapja: a hazai piaci szereplők vesztettek az uniós csatlakozáson
2010. október 4., 17:27
A baromfiágazaton belül a tojástermelés a csatlakozás vesztese lett, mivel a teljes magyar tojástermelés 20 százalékkal csökkent - állapította meg a Baromfi Termék Tanács (BTT) a tojás világnapja alkalmából készített helyzetelemzésében. A gazdálkodók az idei év első nyolc hónapjában a tavalyihoz képest 615 ezer tojójércével kevesebbet telepítettek le, így az állomány összlétszáma jelenleg csak 2265 ezerre tehető. Ez 1200 ezerrel kevesebb, mint az utolsó békeévnek tekinthető, 2004-es csatlakozási évben volt, amikor 3.475 ezer jércét telepítettek le ebben az időszakban a gazdák. Így a tojáságazat a korábbi teljesítmény 65 százalékára zsugorodott.
A kimutatások szerint a vásárlóerő csökkenése a keresletet is megnyirbálja. A KSH folyamatosan csökkenő fogyasztási adatokkal jelzi a gondokat. 2005-ben 280, 2006-ban 273, 2007-ben 270, 2008-ban csak 261 az egy főre jutó fogyasztás évente.
A kedvezőtlen változások mellett az is megállapítható, hogy az ágazatban érdekes módon uralkodnak a piac törvényei. Ennek következtében tavaly a tojás termelői ára 9,3 százalékkal nőtt, majd húsvét után 45 százalékkal csökkent, miközben a fogyasztói ár nem változott. Hiába csökkent tehát a termelői ár és gyengült a vásárlóerő, a nagy áruházláncok nem engedtek az árrésükből, inkább hagyták forgalmukat csökkenni - állapította meg a BTT.
További gondot okoz, hogy már csak egy év van hátra a tojótyúkok tartására vonatkozó uniós irányelvében meghatározott, 2012. január 1-jei dátumig. Eddig lehetnek használatban az úgynevezett hagyományos ketrecek. Az EU-ban 353 millió étkezési tojást termelő tyúk van, de figyelemre méltó, hogy 147 millió egyéb tyúkot is nyilvántartanak. Ezek egy része keltetőtojást termel, másik része ház körüli, regisztrációra nem kötelezett, de a piacot befolyásoló állomány. Ezekre nem vonatkoznak a szabályok.
A 353 millió tyúkból 2009-ben 221 millió még hagyományos ketrecben volt. Nehéz megjósolni, mi lesz a helyzet 2012. január 1-jén, mert a legtöbb ország a BTT szerint nem játszik nyílt lapokkal, de a helyzetet ismerők szerint legalább 100 millió tyúkot a jogszabály alapján már nem használható berendezésben találunk a határidő lejárta után is. Magyarországon is körülbelül egymillió tyúk ezekben a berendezésekben lesz.
A prognózisok szerint Európa önellátottsági szintje 70-75 százalékos lesz tojásból, amennyiben a hatóság kényszert alkalmaz és bezárja a rendelkezésnek meg nem felelő telepeket. Magyarországon már eddig is a héjas tojás piacot 25-30 százalékban foglalták el az importált tojások. Az EU szigorú állatvédelmi, környezetvédelmi, szalmonellamentesítési és forgalmazási szabályai a hatékonyságot nem, de a költségeket annál inkább növelő, infrastrukturális beruházásokba kényszerítik a termelőket, akik a jelentős fejlesztési hitelek és a megnövekedett amortizáció terheit nyögik - hangsúlyozza a BTT.
A múlt évben Németország az EU által előírt határidő előtt két évvel felszámolta a hagyományos ketreces tartást, és ez egy évig keresleti piacot hozott Európában. Németország euró milliárdokat ölt bele a technológiaváltásba, illetve a termelés jelentős része áttelepült Ukrajnába. Az átmeneti tojáshiányt ez év májusától a túlkínálat váltotta fel. A lengyel, a szlovák és a litván tojásfelesleg Magyarországra zúdul.
A takarmányok ára felfelé kezd mozogni, tovább növelve a tojás önköltségét. Az élelmiszerkereskedelemben a tojás fogyasztói ára (a megtévesztő, vevőcsalogató apró tojás ár kivételével) szinte semmivel sem csökkent. Az import tojások származási helyéről a "gondos" csomagolás miatt a vásárló csak otthon szerez tudomást, hiszen a csomagoláson egy magyar csomagolóhely azonosító száma és neve látható csupán. A gondok miatt a termelők tovább csökkentik, a kisebbek pedig abbahagyják a termelést. Magyarország így ebből az olcsó, biológiailag tökéletes, a legszegényebb rétegeknek is megfizethető fehérjeforrásból még jobban más országok termelésére szorul, kiszolgáltatottsága növekszik - húzza alá a terméktanács.
