Baromfi Termék Tanács
HU, de tojás! Az Európai Bizottság adatai az európai baromfipiacról BTT-MOL együttműködés Víziszárnyas-termékek előállításának kódexe Sigillanda tojásbélyegzők MBH Bank - Agrárcentrum Agrármarketing Centrum

Tovább gyorsulhat az infláció a tavaszi hónapokban

2021. március 10., 10:43

Mind mértékét, mind szerkezetét tekintve a várakozásoknak megfelelően alakult a februári infláció az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik további emelkedést várnak az üzemanyagárak bázishatása és a jövedéki adó emelése miatt. Úgy vélték, hogy az újranyitás után a felfokozott kereslet találkozik a legyengült kínálattal, ami gyengíti a versenyt és könnyíti a magasabb árazást.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint februárban 3,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest pedig 0,7 százalékkal emelkedtek. A februári maginfláció 4,1 százalék volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a januárinál. Februárban az átlagosnál jobban nőttek az élelmiszerárak, 3,4 százalékkal, a dohányáruk 16,5 százalékkal drágultak, az üzemanyagok ára 4,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően gyorsult a fogyasztói árak emelkedése februárban. Arra számít, hogy márciusban 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció. Áprilisban pedig az üzemanyagárak felszöknek az egy évvel azelőtti alacsony bázis miatt is, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának további emelésével együtt 5 százalék fölé ugorhat az infláció. Az áremelkedés üteme majd a nyári hónapokban visszaesik a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék alá, így idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank szakértője a tavalyi 3,3 százalék után. A tavalyi év elejéhez képest lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami látszik a tartós fogyasztási cikkeknél, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt írta, hogy a februári inflációs adat nagyjából hozta az elvárásokat, három havi változatlanság után jelentősen nőtt az általános áremelkedés üteme, ami nem csupán a bázishatás következménye. Az emelkedő infláció mögött komoly meglepetés nem húzódik meg, az egyes tételeket vizsgálva a februári inflációs profil megfelel a várakozásoknak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az emelkedést két tétel ellensúlyozta: egyrészt a szolgáltatások inflációja változatlanul 1,7 százalékos volt februárban, mert a kereslet hiánya és a korlátozó intézkedések alacsonyan tartják az inflációt. Az élelmiszerek áremelkedési üteme is némiképp enyhült, ezen belül is elsősorban a feldolgozott élelmiszereké.

A februári inflációs adat érdemben nem módosítja az idei inflációs kilátásokat. A harmadik hullám okozta bezárás további károkat okozhat a kínálati oldalon. Ez azt jelenti, hogy az újranyitást követően a még erősebb kereslet egy még gyengébb kínálattal találkozik. A mérséklődő kínálat csökkenti a versenyhelyzetet, így könnyebbé teszi a magasabb árazás kialakulását. Az ING Bank szekértője összességében úgy véli, hogy az újabb bezárásoknak nem csak az újranyitás hónapjaiban - remélhetőleg április-májusban, de hosszabb távon is inkább inflációt emelő hatása lehet, legalábbis addig, amíg a kínálat nem áll helyre a szolgáltatószektorban.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a februári gyorsulás után a következő hónapokban is emelkedőn marad az infláció, szerinte idén az éves átlagos infláció 3,5 és 4 százalék között lehet. A februári inflációs adat megfelel a várakozásának. A havi szintű drágulásban kiemelt szerepet játszottak az üzemanyagok, változatlan üzemanyagárak mellett kisebb, 3,1 százalék helyett 2,9 százalékos lett volna a februári infláció. Kiemelte, hogy a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció minimálisan lassult.

A K&H elemzője szerint is a következő hónapokban gyorsulni fog az infláció. A tavaly tavasszal bezuhanó bázis mellett a dohánytermékek drágulása, valamint az olaj és az üzemanyagok árának emelkedése is felfelé húzza az inflációt a következő hónapokban. Áprilisban és májusban akár 4,5 százalék felett lehet az inflációs mutató, azt követően várható némi lassulás - fogalmazott Németh Dávid. Szerinte a járvány inflációra gyakorolt hatása egyelőre nehezen prognosztizálható.

Németh Dávid úgy látja, hogy az éves átlagos infláció a tavalyi 3,3 százalék után 3,5 és 4 százalék közötti szintre gyorsulhat, a végeredmény nagyban függ a már említett olajárak és üzemanyagárak alakulásától.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szintén a várakozásoknak megfelelőnek tartja az infláció érdemi gyorsulását , amivel kismértékben a jegybanki cél fölé került. Az alapfolyamatok ugyanakkor ennél gyorsabb árdinamikát mutatnak, az ezt leíró maginfláció 4,1 százalék. Az infláció emelkedéséhez a tartós fogyasztási cikkek, illetve az üzemanyagok drágulása járult hozzá, bár havi alapon az élelmiszerek árnövekedése is érdemi volt. Az üzemanyagok gyorsuló áremelkedését az alacsony bázisidőszaki adat is segíti. Továbbra is kiemelkedően magas ugyanakkor a jövedéki adó emelése miatt a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése.

A következő időszakban az infláció várhatóan tovább fog gyorsulni, akár a jegybanki célsávból is kiléphet, amelyet a bázisidőszakban regisztrált olajárzuhanás magyaráz. Az előbb-utóbb bekövetkező újranyitás szintén hozhat emelkedést az inflációban. A gyenge forintárfolyam és az erős maginflációs folyamatok miatt a jegybank nem dőlhet hátra, ám vélhetően beavatkozásra sem kényszerül még márciusban, azonban a gazdaság újranyitását követően szükség lehet a monetáris kondíciók szigorítására.

Védjegyeink

Magyar Baromfi Koronás Tojás
Tojáskihívás
Tojásos ételek
Végy egy tojást! - Tojásos fogások
A tojás maga a csoda - Tojás kisokos
Impresszum | Jogi és adatvédelmi nyilatkozat