Tudatosabbak a vásárlók, és ez kedvezhet a magyar termékeknek

Az online kutatás nyáron készült 7 ezer fő megkérdezésével. A Magyar Termék védjegy használóinak száma idén elérheti a 250-et, a védjegyes terméké az 5500-at, a védjegyhasználók árbevétele tavaly elérhette a 4 ezer milliárd forintot – közölte egy rendezvényen Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Az áremelkedést a vevők nagy része megterhelőnek érezte, ezért a termékeik árazására a belföldi piacon is figyelniük kell, ha versenyben akarnak maradni a külföldiekkel. A Magyar Termék Nonprofit Kft. tapasztalatai szerint a gyártók egyre inkább törekednek a megbízható eredetet tanúsító védjegyek elnyerésére is. Nekik kedvezett az augusztusban kezdődött, "A hazaiban több van" című kampány is, amely arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy a tudatos termékválasztással belföldi munkahelyek megmaradását és magyar családok megélhetését támogathatják.

Fodor Attila, a CBA Kft. kommunikációs igazgatója szerint mind az áru megbízhatósága, mind a fenntarthatósági szempontok a belföldön előállított termékek mellett szólnak. Ezek a legnehezebb időkben is elérhetők maradtak, utánpótlásukat a gyártók és a kereskedők folyamatosan biztosították, míg az import készleteket a járvány kirobbanását követő pánikvásárlások hamar kimerítették. A magyar termékeket emiatt nem csak a vásárlóknak, a forgalmazóknak is előnyben kell részesíteniük.

A védjegyes termékek várhatóan továbbra is népszerűek lesznek, egy éven belül pedig az összforgalom is visszaállhat a korábbi szintre. Bár az értékesítés volumene az utóbbi időben még csökkent valamelyest, az infláció mérséklődésének kedvező hatása egyre jobban érezhető a kiskereskedelemben is.

Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanára szerint a piaci környezet nagyon gyorsan változik, az áruházláncoknak nehéz alkalmazkodniuk az átalakuló kihívásokhoz. A válság előtt a vásárlók jelentős részét a vágyaik vezérelték, a fogyasztásukkal mutatták meg magukat mások előtt, ám ez jelentős túlfogyasztáshoz vezetett.

Ma már az élelmiszer-vásárlásban is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont, ezért ösztönzőleg hat a vásárlókra a helyi termékek választása és a magyar termelők támogatása. Az elmúlt években ugyanakkor felértékelődött az árérzékenység is, így a kereskedőknek figyelembe kell venniük, hogy a vevőket ma már érzelmi és racionális szempontok egyszerre vezérlik - tette hozzá Törőcsik Mária.