Túlságosan felületesek és leegyszerűsítettek az állattenyésztéshez kapcsolódó környezeti értékelések

A hústermelést, különösen a marhahús-előállítást gyakran az éghajlatváltozás egyik fő okaként említik a metánkibocsátás alakulására, a földhasználatra, a biológiai sokféleség csökkenésére, a takarmány-élelmiszer versenyre, valamint a vízhiányra gyakorolt hatásai miatt. Az állattenyésztéshez kapcsolódó környezeti értékelések azonban gyakran túlságosan leegyszerűsítettek, leegyszerűsítőek és számos esetben figyelmen kívül hagyják az ágazaton belüli komplexitást, változatosságot és eltéréseket.

Például az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok (CO2, CH4 és N2O) környezeti hatásainak összehasonlítására használt olyan leegyszerűsítő mérőszámok, mint például a CO2-egyenérték nem teszik lehetővé az állattenyésztés környezeti hatásainak kiegyensúlyozott megítélését, ugyanis ez a mérőszám nem veszi figyelembe az egyes gázok eltérő légköri viselkedését és kinetikáját. Az állattenyésztésből származó metán (CH4) légkörben való átalakulása egy biológiai ciklus, a szén ciklus részét képezi, melynek során az úgynevezett biológiai körforgás keretében az gyorsan lebomlik, ellentétben a fosszilis tüzelőanyag-raktárakból mobilizált CO2-dal, amely felhalmozódik a légkörben. Tekintettel ezen üvegházhatású gáz rövid élettartamú jellegére, a GWP (global warming potential), azaz az egyes gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használt globális felmelegedési potenciál mérőszámot úgy fejlesztették ki, hogy az pontosan tükrözze a CH4 felmelegedésre gyakorolt hatását. Ez alátámasztja, hogy a vizsgált téma függvényében a megfelelő mérőszám kiválasztása elengedhetetlen a tisztességes és megbízható értékeléshez.

A teljes cikk itt tekinthető meg.