Új alapokra helyezik az agrárintegrációs szabályozást
2017. március 10., 12:27
Új alapokra kívánják helyezni a termékpálya szintű magyarországi agrárintegrációt. A javaslatcsomagot az ősszel vitathatja meg az Országgyűlés.
A termékpálya szintű integrációt új alapokra kell helyezni, ehhez új javaslatcsomag készül, amelyet az őszi ülésszakon vitathat meg az Országgyűlés – mondta az MTI szerint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a kamara országos összevont osztályülése után. A javaslat alapján - ami minden félnek, így az integrátor szervezet és az integrált vállalkozás számára is kölcsönös előnyöket, és garanciális elemeket tartalmaz - várhatóan nőni fog majd az ágazati együttműködések száma.
A kamara 10 ezer fős kutatása szerint részben történelmi okok miatt alacsony a szövetkezési hajlandóság az ágazatban, a már működő együttműködéseket leginkább a pályázatokon elérhető pluszpont motiválja. Az integráció további előnyei között a választ adók leginkább az értékesítés és a beszerzés biztonságának javulását emelték ki, a piaci alkuerő javulását, és felük az árak kiszámíthatóságát említette hangsúlyos elemként.
A stratégiában gondolkodó gazdasági szereplők egyre inkább kezdik belátni, hogy a jövőben a piacon maradásuk előfeltétele a versenyképességük világpiaci trendekhez igazítása, ami csak a piaci szereplők közötti együttműködés, az integráció erősítésével érhető el – szögezte le Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Az uniós csatlakozással természetes összefogás nem alakult ki, így erős piacvesztéssel együtt a profitvesztést is el kellett szenvedniük a termelőknek.
A magyar gazdák hátránya és veszteségei az idő előrehaladtával nőnek, az uniós versenytársak már jól működő együttműködéseivel szemben. A versenyképességhez meg kell találni az ágazati kitörési pontokat, az összefogás szükségességét jelenleg egyetlen szereplő sem vitatja - húzta alá Jakab István.
Az integrációs szerződés alanyai az integrátor szervezet és az intergált vállalkozás – mondta Mikó Zoltán, a NAK választottbíróságának elnöke. A tervezet szerint az integrációs szerződést legalább három évre kötnék meg a felek egymással, ebben rögzítik azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az integrátor-termelésszervező nyújt a vállalkozásnak. Ezek között technológiát, gépek, berendezések biztosítását, felvásárlást, fuvarozást, tárolást emelte ki.
A szerződés kölcsönös előnyöket, kedvezményeket tartalmaz, közös kockázatvállalás mellett –közölte Mikó Zoltán. A rendszer pénzügyi háttér, tőkeerő, banki finanszírozás nélkül nem működik, ezért szerinte ehhez tartalmaznia kell garanciális elemeket is.