Új álláspontot alakít ki a kormány az élelmiszerek áfa adózásáról

Fazekas Sándor szerint a kérdést bonyolítja és a kérdéskör alapos átgondolását indokolja, hogy az Európai Unió a fordított adózás (áfa) kérdését elvetette, azaz Magyarország számára nem engedélyezte. A fordított áfa alkalmazását jó néhány más ország esetében sem engedélyezte az unió. Így a miniszter szerint az áfa kérdését egységes rendszerben kell szemlélni.

Az agrárkormányzat a fordított áfa uniós elutasítása után erre a kérdéskörre új megoldási módokat kíván találni. Új adózási módszerek kimunkálását kell napirendre tűzni, át kell tekinteni, milyen mozgástér áll rendelkezésre a jogrendszerben és az adópolitikában a fordított áfa helyett. A szakemberek ennek a munkának még csak az elején tartanak, mivel néhány napja ismert az unió döntése - fogalmazott a miniszter.

Amennyiben kialakul az új álláspont, úgy azt a vidékfejlesztési tárca ismerteti a nyilvánossággal. Múlt év augusztus végén az alapvető élelmiszerek differenciált áfacsökkentésének mielőbbi meghirdetését kérte a kormánytól három terméktanács. A javaslat az előterjesztők szerint társadalmi igényeket szolgál, megfelel a gazdasági szereplők elvárásának, és összeegyeztethető az állami költségvetés szempontjaival is.

A javaslat azért született, hogy megelőzhető legyen az élelmiszergazdaság szereplőinek tömeges tönkremenetele, termelési színvonaluk csökkenése, és javítsák a piacra jutás feltételeit. Ennek érdekében az előterjesztők javasolták több termékkör - például a 3 százalékos zsírtartalom alatti tej (2 liter alatti mennyiség), a sertéscomb, az étkezési tojás, valamint számos baromfihús-féleség - 5 százalékos áfakörbe sorolását 2013-tól.

A javaslattevők számításai szerint a főbb állati termékpályák differenciált áfacsökkentése összesen 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést eredményezne. Ez a GDP 0,2 százaléka körüli érték. Emellett a korábbi tervektől eltérően mégsem lép hatályba április 1-jén a fordított adózás az élősertés, a félsertés és a takarmányok értékesítésére vonatkozóan.

A fideszes javaslatot - házszabálytól eltéréssel - kedden fogadta el az Országgyűlés 257 igen és 4 nem szavazattal. A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy Magyarország nem kapta meg az intézkedés bevezetéséhez szükséges felhatalmazást. Az Európai Bizottság március 19-i közleményében ugyanis elutasította Magyarország kérelmét, utalva egyebek mellett arra, hogy a rendszer növeli a csalás veszélyét.