Új teret nyithat az élelmiszergyártó vállalkozások számára az Európai Bizottság új közbeszerzési javaslata

A bizottság 2026. szeptember 9-én mutatta be a közbeszerzésekről szóló törvény (Public Procurement Act) tervezetét, amely a jelenlegi, több irányelvre épülő rendszert egy egységesebb szabályozással váltaná fel - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az élelmiszeripar szempontjából különösen érdekes, hogy a javaslat külön foglalkozik az élelmiszerek közbeszerzésével. A tervezet szerint a közbeszerzők az élelmiszerek minőségéhez és fenntarthatóságához kapcsolódó szempontokat is beépíthetik a műszaki követelményekbe, az értékelési szempontokba vagy a szerződés teljesítésének feltételeibe. A felsorolt szempontok között szerepel többek között az ellátási lánc tisztességessége és átláthatósága, az ökológiai termelés, a tápérték és egészség, a frissesség és szezonalitás, valamint az állatjólét.

A változás egyik fontos eleme a legjobb ár-érték arány (Best-Price Quality Ratio, BPQR). Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy közbeszerzési eljárásban egy termék vagy beszállító akkor is versenyképes lehet, ha nem ő kínálja a legalacsonyabb árat, amennyiben dokumentálhatóan magasabb minőséget, jobb tápértéket, nagyobb fenntarthatóságot vagy más, a kiírásban értékelt előnyt kínál. A Bizottság a reform céljai között kifejezetten említi a stratégiai közbeszerzés, ezen belül a környezeti, társadalmi és innovációs szempontok erősítését.

Ez az élelmiszer-előállítók számára azért lehet jelentős, mert a közintézmények – például iskolák, kórházak, egyetemek és közétkeztetési szolgáltatók – beszerzései jelentős és viszonylag stabil keresletet teremthetnek. Az Európai Bizottság szerint a közbeszerzés az EU gazdaságának mintegy 15 százalékát érinti, így a megvalósuló beszerzéseknek önmagukban is jelentős piacformáló hatásuk lehet.

A reform egyik legfontosabb gyakorlati üzenete, hogy a termék minőségi és fenntarthatósági tulajdonságai üzleti értékké válhatnak a közbeszerzési piacon is. Egy magasabb tápértékű termék, egy ökológiai alapanyagokra épülő receptúra, egy szezonális termék vagy egy igazolhatóan átláthatóbb és rövidebb ellátási láncból származó alapanyag a jövőben nemcsak marketingelőny, hanem egy közbeszerzési értékelésben is releváns tulajdonság lehet. Ez különösen érdekes lehet azoknak a gyártóknak, amelyek már most dolgoznak cukor-, só- vagy zsírtartalom-csökkentésen, rostban gazdagabb vagy tápanyagban kedvezőbb receptúrákon, növényi fehérjéken, ökológiai alapanyagokon vagy alacsonyabb környezeti terhelésű összetevőkön. Az élelmiszeripari szakmai elemzések szerint a javaslat több ilyen összetevő- és termékkategória számára teremthet új lehetőséget.

A dokumentálhatóság legalább olyan fontos lehet, mint maga a termék

A változás ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy egy termék „fenntarthatóbb”, „egészségesebb” vagy „jobb minőségű” jellemzője önmagában nem feltétlenül lesz elegendő. Ha ezek a tulajdonságok közbeszerzési értékelési szemponttá válnak, az előállítóknak azt is igazolniuk és dokumentálniuk kell, hogy a termék valóban megfelel az adott követelménynek. Ez felértékelheti a naprakész termékspecifikációkat, a tanúsítványokat, az alapanyagok eredetének nyomon követését, a beszállítói dokumentációt és a termék objektíven mérhető jellemzőit. A gyártóknak ezért már a termékfejlesztés során érdemes lehet végiggondolniuk, hogy egy-egy minőségi, táplálkozási vagy fenntarthatósági előny milyen adatokkal támasztható alá.

Fontos hangsúlyozni, hogy a közbeszerzési törvény változtatása jelenleg még csak az Európai Bizottság jogalkotási javaslata. A tervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell tárgyalnia, ezért a végleges szabályok és azok részletei még változhatnak. Az irány azonban egyértelmű. Az Európai Bizottság a közbeszerzést egyre inkább stratégiai gazdaságpolitikai eszközként kezeli, amely egyszerre szolgálhatja az európai versenyképességet, az ellátásbiztonságot, a fenntarthatóságot és az innovációt.