Új uniós Közös Agrárpolitika, EU-s állattenyésztési stratégia: hogyan növelhető az állattenyésztés versenyképessége?
2026. november 9., 22:45
Miként járulhatnak hozzá az európai állattenyésztés versenyképességének, fenntarthatóságának és ellenálló képességének erősítéséhez a 2027 utáni Közös Agrárpolitika, illetve az új uniós Állattenyésztési Stratégia – ezt vizsgálja újabb kommunikációs anyagában az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport. Az anyag kiemeli a beruházások, az innováció, a kockázatkezelési rendszerek, az állategészségügy és az állatjólét szerepét az ágazat hosszú távú jövőjének alakításában.
Hogyan támogathatják a Közös Agrárpolitika jövőbeli elképzelései, az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának (AGRIFISH) legutóbbi egyeztetései és az uniós Állattenyésztési Stratégia célkitűzései az európai állattenyésztési ágazat beruházásait, versenyképességét és ellenálló képességét? – ezeket a kérdéseket vizsgálta meg az „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport. Az európai állattenyésztés jövője attól függ, hogy az ágazat képes lesz-e megőrizni versenyképességét, miközben egyre összetettebb kihívásokkal kell szembenéznie, többek között a növekvő termelési költségekkel, az állatbetegségekkel, az éghajlatváltozással, a környezeti nyomással és a piaci bizonytalanságokkal.
A Közös Agrárpolitika (KAP) alakulása, az AGRIFISH legutóbbi egyeztetései, valamint az új uniós Állattenyésztési Stratégia felvázolják az elkövetkező évek néhány kiemelten fontos prioritásait. A beruházások, az innováció, a kockázatkezelés és a fenntarthatóság egyaránt fontos szerepet fognak játszani a gazdaságok életképességének biztosításában és az európai élelmiszer-termelés folytonosságának fenntartásában.
Az Európai Unió Tanácsa 2026. október 26-án jóváhagyta részleges tárgyalási álláspontját a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó szabályozással kapcsolatban, amely a 2028-2034-es időszakot fogja lefedni. Az álláspont célja egy egyszerűbb és ésszerűbb keretrendszer létrehozása, amely célzottabb támogatást és nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, hogy hatékonyabban tudják kezelni és jobban meg tudjanak felelni a gazdálkodóik sajátos igényeinek. A legfontosabb prioritások közé tartozik az aktív gazdák támogatása, a generációváltás elősegítése és a kockázat-, valamint a válságkezelő eszközök minél szélesebb körének biztosítása.
Ezek a fejlemények különösen fontosak az állattenyésztési ágazat számára. A gazdaságoknak meg kell birkózniuk a szélsőséges időjárási eseményekkel, a piaci ingadozásokkal és a különböző állatbetegségek kitöréseivel, miközben meg kell őrizniük gazdasági életképességüket. A jövőbeli Közös Agrárpolitika hozzájárulhat e célok eléréséhez azáltal, hogy támogatja a gazdaságok modernizálását, a digitális technológiák bevezetését, a betegségmegelőzést és a biológiai biztonságot, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló beruházásokat. Ugyanakkor a tanács álláspontja egyelőre csak részleges: a pénzügyi kérdések és bizonyos horizontális témák továbbra is az Európai Unió következő, 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretéről (Multiannual Financial Framework - MFF) folyó tárgyalások részét képezik. A végleges keretrendszerről még nem született megállapodás.
A teljes cikk itt tekinthető meg.
