Újra az érdeklődés középpontjába került a hízott libamáj - Piacbővülésre számít a szentesi Hungerit
2013. december 10., 14:32
Az európai piacokon még gyengélkednek a hazai hízott áruk előállítói, bár az éttermeknél jelentős érdeklődés mutatkozik a minőségi termékek iránt. Ezért is számítottak új lendületre az iparág hazai szereplői attól, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium szeptember végén hungarikummá nyilvánította a hízott libamájat.
Franciaországba irányul a magyar hízott libamáj export 58,6 százaléka, de az elmúlt három évben a növekedés csupán 0,6 százalékos volt - derül ki a szentesi Hungerit Zrt. közleményéből. Gondot okoz, hogy több külföldi piacon - köztük Franciaországban - összemossák a hízott kacsa- és libatermékeket. A német és osztrák fogyasztók pedig az üzletekben alig találnak hízott májat, mivel e két országban a keresletet a HoReCa szegmens határozza meg. Itthon ugyanakkor a hízott libamáj elismertsége változatlanul magas, a bolti fogyasztók körében is tartósan jó a termék megítélése. Ennek köszönhetően a Hungarikum-minősítés tovább növelheti a hízott viziszárnyasok hazai nimbuszát.
A minisztérium szeptember 22-én nyilvánította hungarikummá a hízott libamájat, és e lépés kifejezi, hogy a termék meghatározó eleme a hazai gasztronómiának. Emellett a Hungerit szerint amagyar étkezési kultúrában kevésbé járatosak figyelmét is felhívja arra, hogy a magyarországi gasztronómia egyik nagykövete ez a viziszárnyas-termék.
"Ebben a legjobb indulattal is stagnálónak nevezhető helyzetben a teljes vertikum számára bizakodásra ad okot, hogy hungarikummá nyilvánították a hízott libamájat - szögezte le a cég közleménye szerint Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója. A piacra kerülő termékek elismertségét tovább emelheti a Vidékfejlesztési Minisztérium döntése és az már látható, hogy a libamáj itthon az érdeklődés középpontjába került az elmúlt hetekben. A minősítés európai piaci hatásával kapcsolatban még nem látunk tisztán, de érdemes lehet a külföldi termékkommunikációban erről szót ejteni" - tette hozzá a vezérigazgató.
Az európai HoReCa szegmensből érkező kereslet bizonyítja, hogy stagnálást mutató számok ellenére továbbra is jelentős potenciál van a hazai élelmiszeripar csúcsterméke számára Nyugat-Európa gasztronómiai fellegváraiban. Korábban a hazai termelők 1400 tonna hízott libamájat exportáltak ezekbe a célországokba, ezt a számot egyelőre nem éri el a jelenlegi export - számoltak be az aktuális helyzetről a Hungeritnél.
Ennek egyik oka a francia gasztronómia sajátosságával függ össze: a hízott libamájat nem kezelik külön a kacsamájtól - ezek a termékek egységesen a foie gras, azaz a hízott máj kategóriába esnek. A hízott kacsamáj előállítási költsége fajlagosan alacsonyabb a libáénál, ezért a francia piacon 96,5 százalékos arányával a hízott kacsamáj a meghatározó, a liba rovására. A nyugat-európai kereskedők nem teszik lehetővé, hogy különbséget tegyenek a fogyasztók: a csomagolásokon csak a hízott máj felirat szerepel. A szakemberek szerint ezért lehet létjogosultsága annak, hogy külföldön is hungarikum jelzéssel jelenjen meg a hízott libamáj.
A többi viziszárnyas-termék iránti német és osztrák kereslet szerkezete arra enged következtetni, hogy a fogyasztók igényelnék a hízott termékeket, annak ellenére, hogy ezek 4-5 éve lekerültek az üzletek polcairól. Árulkodó, hogy Németországban a kövér libamell és -comb a Hungerit legnépszerűbb termékei közé tartozik.
A magyar termelők kivárását a bizonytalan helyzetben a lengyel liba termelői használták ki: 2010-ben előzték be a magyar exportot és azóta megerősítették helyzetüket a legfontosabb európai piacokon.
A legnagyobb piacon, Németországban, a verseny az ár alapján a német és a lengyel szállítók között dől el. A cseh, szlovák és az orosz piacokon a magyar liba a keresettebb. A német piac a 64 százalékos részarányával meghatározó, és itt a lengyel liba helyzeti előnyhöz jutott az elmúlt években.
Magyarországon a hazai szárnyastermékek pozícióit nem fenyegetik a külföldi termékek: a hazai fogyasztók elkötelezettek a minőséget jelentő, hagyományosan szabad tartásból származó szárnyasok mellett. A hungarikummá minősítés hatása is, hogy ismét rivaldafénybe kerültek a hízott termékek és a gasztronómia hazai vezéralakjai egyre több ilyen alapanyagokból készülő ételkölteménnyel rukkolnak elő. Továbbra is ünnepi fogásnak számítanak ezek az ételek, de ma már nem csak a kiváltságosak asztalaira jutnak el, hanem az otthoni gasztró-rajongók is egyre gyakrabban fordulnak a nemes alapanyaghoz.