Utolsó esély a jelentős fejlesztésekre

A 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklusban Magyarország számára rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint nagy része vidékfejlesztésre jut - ismertette a fejlesztési biztos, hozzátéve: a kormánynak az a célja, hogy a lehető leggyorsabban jussanak el ezek a források az önkormányzatokhoz és a vállalkozásokhoz, és olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az ország exportképességét növelik és új munkahelyeket teremtenek.

Az Európai Bizottság a múlt héten elfogadta Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programját, amelynek középpontjában a családi, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztései állnak, célja pedig a vidéki munkahelyek megőrzése és újak létrehozása. A program jóváhagyása is mutatja, hogy Brüsszel támogatja Magyarország azon törekvését, hogy a kis- és középbirtokokat támogassa a mezőgazdasági nagyvállalkozók helyett.

Sikerült elérni, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások a többi uniós tagállaméhoz képest kiemelkedően magas arányban, több mint 40 százalékkal részesedjenek a program forrásaiból. Hozzátette: ezzel a vidékfejlesztési program jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság, élelmiszeripar és faipar versenyképességének növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez.

Móring József Attila kitért arra is, hogy a kormány elfogadta a megyék és a megyei jogú városok által készített integrált területi programokat, így megnyílt az út a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása előtt. A csaknem 1200 milliárd forint fejlesztési forrásra kiírt első pályázatok ősszel jelennek majd meg. Ebből a keretből Somogy megye 43,5 milliárd forintot, Kaposvár pedig mintegy 15 milliárdot fordíthat a helyi gazdaság fejlesztésére a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban.