Zsebszerződéses vizsgálatok: akár ötmillió forintig is büntethetnének az ügyészek
2013. május 22., 11:13
Ötezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújthatnák az ügyészek a jövőben azokat, akik nem nyújtanak felvilágosítást a zsebszerződések felderítésére indult vizsgálatokban. Nagy István fideszes képviselő parlamenthez benyújtott törvényjavaslatát a mezőgazdasági bizottság tárgysorozatba vette.
A fideszes képviselő törvényjavaslata alapvetően a "termőföldek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek" ellen irányul, amelyeket a köznyelv zsebszerződéseknek nevez. A parlamenthez benyújtott önálló indítvány elsősorban az ügyészek munkáját kívánja segíteni a törvénytelen megállapodások felderítésében. Az ügyészek - közérdekvédelmi feladatuk alapján - már ma is eljárhatnak a semmisség megállapításában, de Nagy István indokolása szerint munkájukhoz minél erőteljesebb eszközöket kell biztosítani.
A törvényjavaslat ezért olyan eljárásjogi rendelkezéseket léptetne életbe, amelyek a semmisség megállapítását könnyítenék. Az ügyész bejelentésre vizsgálatot indíthat, ha feltételezhető, hogy valamely jogügylet zsebszerződésnek minősíthető. Az eljárás során pedig - rögzíti az törvényjavaslat - felvilágosítást kérhet minden olyan személytől, aki a jogügylet jogszerűségének megítéléséhez szükséges információval rendelkezik. Az ügyész bírsággal sújthatná azokat, akik a felvilágosítási felhívást nem teljesítik, annak késedelmesen tesznek eleget, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszokat szolgáltatnak. A bírság ötezertől ötszázezer forintig terjedne, de jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok esetében az ötmillió forintot is elérhetné.
A törvényjavaslatot a parlament mezőgazdasági bizottsága tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta. Nagy István indoklásában kiemelte: a jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek jóval sokszínűbbek, mint azt korábban feltételezték. Az MTI szerint ezt megerősítette Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára is, aki elmondta: a témában vizsgálódó tárcaközi bizottság tapasztalata, hogy a földszerzést vagy földhasználatot célzó spekulatív jogügyletek már nem csak a külföldiek körében jellemzőek, az utóbbi időben a belföldi spekulatív termőföld-szerzés és -használat iránti igény is észrevehetően növekedett.