Baromfi Termék Tanács

A harmadik országokból érkező baromfihús-import folyamatos növekedése és a szigorodó uniós előírások közötti egyre mélyülő szakadék veszélyt jelent a magyar és az európai baromfitartók, valamint -feldolgozók gazdasági fenntarthatóságára.

A kormány jövőre tervezi a földtörvény átfogó felülvizsgálatát, vannak azonban problémák, amelyek megoldása érdekében már most lépni kell, ezért három módosítást tesznek a törvényben - mondta Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter a tárca Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Lengyelország a mezőgazdasági termékek önkéntes nemzeti minőségbiztosítási rendszerének bevezetését tervezi a sertés- és pulykahús előállítására, elismerésére és tanúsítására.

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a szeptemberi 1,6 százalék után, így április óta most volt a legnagyobb az éves drágulás üteme - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők hasonló emelkedésre, 1,9 százalékra számítottak. Szeptemberhez képest az árak 0,4 százalékkal növekedtek. Az éves maginfláció a szeptemberi 1,9 százalékról 2,1 százalékosra emelkedett, a nyugdíja kosárra számolt árindex 1,1 százalékosról 1,4 százalékra ugrott.

November 9-én indul a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés. Az akciót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinálja a kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági felügyelőinek közreműködésével. A december 31-ig tartó időszakban a szakemberek a téli és ünnepi időszakban közkedvelt termékeket, azok előállítását, valamint a kiemelten népszerű szolgáltatásokat vizsgálják. A hatóság célja, hogy az ünnepek idején megnövekedő kereslet mellett is garantálja az élelmiszerbiztonságot és a fogyasztók érdekeinek védelmét.

Miként járulhatnak hozzá az európai állattenyésztés versenyképességének, fenntarthatóságának és ellenálló képességének erősítéséhez a 2027 utáni Közös Agrárpolitika, illetve az új uniós Állattenyésztési Stratégia – ezt vizsgálja újabb kommunikációs anyagában az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport. Az anyag kiemeli a beruházások, az innováció, a kockázatkezelési rendszerek, az állategészségügy és az állatjólét szerepét az ágazat hosszú távú jövőjének alakításában.

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az úgynevezett „állatjóléti paradoxon” jelenséget járják körül. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az állatjólét javítását célzó intézkedések önmagukban nem feltétlenül eredményeznek kedvezőbb körülményeket és jobb állapotot az állatok számára. A jövő állatjóléti szabályozásainak középpontjában a ténylegesen elért eredményeket, vagyis az állatok egészségi állapotát, viselkedését, sérüléseit és általános jólétét mérő objektív mutatóknak kell állniuk.

Az élelmiszeripari vállalkozások működési környezetét egyre szigorúbb jogszabályi előírások, hatósági követelmények és vevői elvárások, valamint a fogyasztói tudatosság erősödése alakítják. Mindez nemcsak megfelelően kialakított és naprakész dokumentációs rendszereket, hanem a gyakorlatban is hatékonyan működő folyamatokat, kockázatalapú szemléletet, élelmiszerbiztonsági kultúrát és folyamatos fejlesztést követel meg a vállalkozásoktól. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) novemberben díjmentes workshop-sorozatot indít.

A vadmadarak őszi vonulásával fokozódik a madárinfluenza baromfiállományokba történő behurcolásának kockázata, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumában egyre több pozitív vadmadár minta is jelez. A Nébih felhívja valamennyi baromfitartó figyelmét, hogy a járványvédelmi előírásokat az ország teljes területén szigorúan és következetesen be kell tartani, a magas kockázatúnak minősített járásokban pedig további szigorúbb intézkedések is érvényben vannak.