Híreink

Az angol élelmiszer-biztonsági hatóság (FSA), a brit baromfi ágazat képviselői és a legjelentősebb kiskereskedők megállapodtak abban, hogy átvizsgálják a csirkehús Campylobacter szennyezettségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih) tájékoztatása szerint a szennyezettségnek három kategóriáját különböztetik meg: a 100 telepképző egység (TKE)/gramm alatti, a 100-1000 TKE/gramm közötti és az 1000 TKE/gramm feletti mértékű előfordulásokat.

Aki teljesen biztosra akar menni, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatmentes terméket vásárol, az keresse a tojáson és az egyéb baromfi-termékeken is a Magyarországot jelentő HU-jelzést - ajánlja a Baromfi Termék Tanács (BTT) a németországi dioxinbotrány nyomán. A hazai termék-előállítási körülmények, a szigorú nyomon követési rendszer, és a hatóság rendszeres ellenőrzései ugyanis szinte teljesen kizárják a szennyeződés lehetőségét.

A vágóállatok termelői ára tavaly novemberben 9,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi azonos időszakinál, amihez a vágóbaromfi 9,4 százalékos árnövekedéssel járult hozzá - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az agrártermékek termelőiár-szintje 2010 novemberében 31 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 45,3, az élő állatok és állati termékeké 11 százalékkal emelkedett. Január-novemberben ennél kisebb ütemű volt a drágulás: az agrártermékek termelőiár-szintje 16,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, úgy, hogy a növényi termékek ára 27,1, az élő állatok és állati termékeké 1,1 százalékkal nőtt.

Nyilatkozatban kell hozzájárulniuk a mezőgazdasági termelőknek, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) szemben keletkezett lejárt tartozásukat a számlát kezelő pénzintézet automatikusan, külön végrehajtási határozat nélkül kiegyenlítse a hivatal felé. A nyilatkozatot az MVH-nak kell megküldeni - közölte a Magyar Agrárkamara.

A csirketermékek nagykereskedelmi árának 8-12 százalékos növelésére lenne szükség ahhoz, hogy a hazai termelés jövedelmezősége újra helyreálljon - állítja Bárány László, a nyírkércsi-kisvárdai Master Good csoport tulajdonos-ügyvezetője. Mára ugyanis nálunk is túlkínálat alakult ki, de az elmúlt évet még kifejezetten jó eredményekkel zárhatták az ágazati vállalkozások.

Várhatóan szerdára születnek meg a dioxinvizsgálati eredményei azoknak a német jelzéssel ellátott tojásoknak, amelyekből az elmúlt héten vett mintákat egy hazai élelmiszer-áruházban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). A Baromfi Termék Tanács (BTT) különösen fontosnak tartja, hogy a külföldről származó termékek behozatalakor megfelelően működjön az úgynevezett előzetes bejelentési rendszer, amelyet a tavaly bevezetett másodlagos élelmiszervizsgálatok kapcsán léptettek életbe a hatóságok. A BTT szerint e rendszerre szükség van ahhoz, hogy biztonságossá váljon a magyar élelmiszerpiac.

A német dioxinügy ismét rávilágított arra, hogy a nagy európai élelmiszerbotrányok nem Magyarországon robbannak ki - fogalmazott Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Hozzátette: a dioxinos szennyeződés hátterében az áll, hogy a takarmánykeverékek és az adalékanyagok ára ma magas, ezért nagy a csábítás arra, hogy a gyártók - olcsóbb alapanyagok felhasználásával - a termékek önköltségét megpróbálják csökkenteni. E probléma három-négy évenként rendszeresen felmerül az európai piacon - mondta az elnök.

Magyarországra nem érkeztek dioxinnal szennyezett német takarmányok és élelmiszerek - erről tájékoztatta az Európai Unió gyorsriasztási rendszere (RASFF) a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Mébih). A németországi vizsgálatok eredményei ugyanakkor azt mutatták, hogy az ottani szennyezett tojások dioxinszintje megközelítette a maximálisan megengedett mennyiséget, de egyes esetekben a határérték négyszeresét is elérte. A tojótyúkok húsán végzett egyedi vizsgálatok eredményei ugyancsak emelkedett dioxinszinteket mutattak Németországban.

Egységes szabályozást kér a termékek származási helyére, eredetére vonatkozó megjelölések vonatkozásában a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, mert a jelenlegi előírások alapján a fogyasztók sok esetben nem tudják megállapítani a termékek származási helyét. A szövetség közleménye szerint annak érdekében, hogy a jövőben egységesen kötelező jellegű legyen a termékek csomagolásán a származási hely megjelölése, levélben keresik meg a parlament fogyasztóvédelmi bizottságát, és az illetékes minisztériumokat.

A magyarországi székhelyű ABO Csoport, amelynek Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában fő tevékenysége a gabonakereskedelem, valamint a malomipari és takarmányipari tevékenység, Romániában működő baromfivertikummal is rendelkezik.