Híreink

Az abrakfogyasztó állattenyésztési ágazatok válsághelyzetének megoldására az agrárkormányzat már eddig is számos intézkedést tett - állította az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára. Az állattenyésztés támogatására mintegy 47 milliárd forint forrás áll rendelkezésre.

Több százmillió forintos kárt okozott egy négytagú, Tolna megyéhez köthető és azonos tulajdonosi körű cégcsoport azzal, hogy országszerte értékesített és vásárolt nagy mennyiségű terményt, de a szerződésben foglaltakat részben vagy egyáltalán nem teljesítette - jelentette be a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság (TMRFK). A rendőrség csalás ügyében indított nyomozást, és további sértetteket keres.

Három verzióban készít újabb kormányjavaslatot az élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentésére a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A tárca 5 százalékra mérsékelné a mai 25 és 18 százalékos kulcsokat. A minisztérium elsősorban a válságban lévő sertés- és baromfiágazat termékeinek áfáját csökkentené. A második tervezet e termékkört kiegészítené a kenyérrel és a tejjel, a harmadik pedig a tojással és az étolajjal. A Baromfi Termék Tanács (BTT) szerint az áfacsökkentés kifehérítené a gazdaságot és megakadályozná a fogyasztáscsökkenést.

Várhatóan április elejéig fizeti ki a baromfitartóknak az elmúlt évi állatjóléti támogatásokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) - közölte a parlamentben Sáringer-Kenyeres Tamás kereszténydemokrata országgyűlési képviselő kérdésére Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az igénybe vehető állatjóléti támogatásra az Európai Unió által megengedett legmagasabb összeget, 4 milliárd forintot szán a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

Várhatóan 5-6 milliárd forinttal részesedik a baromfiszektor abból a kedvezményes forgóeszközhitelből, amelyet az állattartók takarmányvásárlásának könnyítése érdekében hirdet meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. A forrásokat előreláthatóan a baromfiágazati termelésszervező vállalatok is igénybe vehetik - derült ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) mai egyeztetésén.

Miután kedden hat havi mélypontjára süllyedt, szerdán öt százalékot meghaladóan emelkedett az európai határidős búzaár. A piaci korrekcióval gyakorlatilag visszaállt az az árszint, ami a japán természeti katasztrófa nyomán indult eladási hullám előtt jellemezte az európai határidős búzapiacot. A malmi búza ára több mint 5 százalékkal, 10 euró felett nőtt keddhez képest, és 213-214 euró körül mozgott a párizsi Euronexten.

Egy hónapja kibővített létszámú telefonos ügyfélszolgálatot üzemeltet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A megújított Call Center jelenlegi és a korábbi működése közötti alapvető különbség, hogy az ügyfélszolgálat a beérkező hívásokat nem a központi és megyei ügyintézők között osztja meg, hanem a hívások mindig a központba érkeznek, és ha szükséges, továbbítják a kért megyei kirendeltségre. Ezzel elkerülhetőek a félreértések, és az ügyfél kérdésére biztosan a területileg illetékes szakreferens válaszolhat. Az egyszerűsített hangmenü is garantálja az egységes tájékoztatást - állítja a hivatal.

Az európai piacon mértékadó párizsi árutőzsdén három és félhavi mélypontját érte el a búza szabadpiaci ára a pénteki japán földrengés miatt. Az irányadó májusi határidőre hétfőn tonnánként 215,75 euróra csökkent a malmi búza árjegyzése: ez 7,25 euróval, azaz 3,25 százalékkal alacsonyabb a pénteki záróárnál. A búzaár napon belüli mélypontja 214,50 euró volt, ilyen szinten utoljára tavaly november végén volt a búza ára.

Továbbra sem lesz egyértelmű a vásárlók számára, mi nevezhető magyar eredetnek, ha a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) társadalmi vitára bocsátott, a magyar termék meghatározására irányuló rendelettervezete válik hatályossá, ezért azt pontosítani kellene - véli az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A magyar termék meghatározásáról szóló VM-rendelet vitára bocsátott tervezetében nincs a vásárlók igényeinek és érdekeinek megfelelően elkülönítve a magyar eredet meghatározása, mivel a külföldi alapanyagból itthon készített termék továbbra is minősíthető magyar eredetűnek - állítja az OKSZ. A különbségtétel mindössze a legalább 95 százalékban hazai alapanyagból készített élelmiszerekre terjed ki, "100 százalékban magyar" minősítéssel. Az OKSZ szerint így a vásárlók továbbra sem igazodhatnak el a minősítések rendjében, hiszen ha azt olvassák egy termékjelölésen, hogy magyar eredetű, akkor a hazai alapanyag kínálatát várják el.

Az európai libatenyésztésben piacvezető szerepet tölt be és a magyar víziszárnyas-tenyésztésben is az első helyen áll a debreceni Tranzit-Ker Kereskedelmi Zrt. A húsz éve alakult cég éves szinten 15 milliárd forintos árbevételt ért el - mondta el Szabó Miklós, a cég vezérigazgatója.